Kevés olyan civilizáció létezik, amely annyi rejtélyt és csodát hagyott maga után, mint az ókori Egyiptom. A piramisok nemcsak építészeti mesterművek, hanem olyan szimbólumai is az emberi tudásnak, amelyeket évezredek óta próbálunk megfejteni. Fedezzük fel a gízai piramisok titkait, építési elméleteit és azt, hogy milyen hatással voltak a modern világra.
Hogyan épültek a piramisok?
A legelterjedtebb elmélet szerint a munkások (nem rabszolgák!) hatalmas mészkőtömböket mozgattak meg csigák, rámpák és fakerekek segítségével. A gízai Nagy Piramis (Kheopsz) több mint 2,3 millió kőtömbből áll – mindegyik átlagosan 2,5 tonnás.
Érdekesség: A piramis oldalai olyan pontosan igazodnak az égtájakhoz, hogy ma is nehéz hasonló pontosságot elérni hagyományos módszerekkel.
A matematikai csoda
A Nagy Piramis magassága (146,6 méter eredetileg) és az alapkörének kerülete között különleges arányok figyelhetők meg. Sok kutató szerint a konstrukcióban felfedezhető a π (pi) és az aranymetszés (φ) értéke is.
Ez vajon véletlen, vagy a fáraók matematikusokat is alkalmaztak?
Miért irigyli a világ?
A piramisok:
-
túlélték az időjárást, földrengéseket, háborúkat;
-
inspirálták a modern építészetet és kultúrát (pl. a Louvre üvegpiramisát);
-
máig megőrizték rejtélyes jellegüket – pl. nem tudjuk pontosan, miért és hogyan épültek olyan bonyolult belső kamrákkal.
Modern kutatások
Az utóbbi években részecske-detektoros szkennelések (muon tomográfia) segítségével ismeretlen üregeket fedeztek fel a piramis belsejében. Egyesek szerint ezek új sírkamrák lehetnek – vagy valami még nagyobb titkot rejtenek…
